Minden évben elhatározom, hogy márpedig figyelemmel leszek és észre fogom venni folyamatában, ahogy megérkezik a tavasz. Azok a rügyek, bujazöld levelek, illatok a szélben, sárgák, fehérek, rózsaszínek, hulló virágszirmok a teraszon felejtett kihűlt teádban, a simogató langymeleg.

Ezek nem egyik pillanatról a másikra érkeznek, nem ugranak elő a bokor mögül és lepnek meg, azt kiáltva: “Hahó, itt vagyok!”. Hosszú, kitartó készülődés után érkeznek, milliméterről milliméterre nőnek, kemény munkával bújnak elő a szemünk láttára. Idén figyeltem, nézelődtem, meg-megálltam az utcán hazafelé, kitekintgettem a teraszon túlra, közelebb hajoltam a kerítés mögül leskelődő ágakhoz. Felfedezni véltem rügyek kezdeményeit, friss hajtásokat, vékony, gyermekinek tűnő ágakat. Megjegyeztem magamban, mikor az egyhangú szürkéből színfoltossá vált a táj, már lehetett pillákat napoztatni délidőben, vánkost frissíteni a tizenegyórai sugarak illatával, búgó gerléket hallani a macskakőről. Mikor a hétvégén először nem vettem zoknit a cipőbe, nem ért váratlanul a felismerés, bennem volt már a bizonyosság, hogy közelít.

Befészkelte magát a gondolat, hogy hamarosan a külvilág számára is érzékelhető lesz a tavasz ténye, én pedig pajkos mosollyal nyugtáztam, hogy idén ott voltam vele, nem mulasztottam el, mikor az első lépéseit tette, hallottam az első szavát, láttam, mikor visszahuppant a földre, de nem adta fel és tovább próbálkozott. Láttam mikor még csak készülődött, majd újszülöttnek, karonülőnek és totyogónak, látom ahogy épp fedezi fel saját magát és a körülötte lévő világot. Nem tudom, én lassultam-e be eléggé hozzá, vagy csak a látásmód változott, hiszen valójában olyan gyorsan történik mindez. Mire észbe kapunk, már ki is röpül, szárnyal, fenn magasan a horizonton, megperzselve a fedetlen vállakat egy ártatlannak ígérkező áprilisi vasárnap. Idén örülök, hogy jelen lehettem, minden fázisában ott és azt láthattam, ami éppen történt. Sem nem a télutót sirattam, sem nem a nyarat óhajtottam. A jelen pedig ajándékul a legszebbet kínálta: az élet (újjá)születésének csodáját.