Tudatos Étkezés. Örömteli Élet.

Az igazi Mikulás: Hinni a csodában

2019. december 06. - Ételtől Lélekig

Felnőttként a rituálék újraélése, újradefiniálása gyógyító erővel hathat egy-egy gyerekkori emlék átkeretezésére, a belső gyermek sebzettségének enyhítésére. Különösen fontos lehet ez az ünnepek közeledtével, mikor felerősödhetnek élmények, szorongások, amelyeket inkább elkerülnénk, mintsem szívesen újraélnénk. Mi lenne, ha ezúttal tudatosan, saját magad döntenél, mit jelent számodra az ünnep?

mikulas_december.jpg

Reggelre egy plüss süni feje kandikált ki a csizmácskákból. Évekig aludtam vele, még olyan korban is, mikor már ciki volt a többi plüssállat, a süni kitartott. Már nem emlékszem, sejtettem-e bármit is a Mikulás valódi kilétéről, az évek múlása valódinak színezi az emléket. A kisszobában volt, ekkor még egy közös szobában aludtunk ketten, így a Mikulásnak bizonyára könnyű dolga lehetett, egymás mellé csempészhette az ajándékokat a testvéreknek. Éppen csak észrevehetőek voltak a sötétítő alatt, közvetlenül a hold sarlóján ücsörgő manók alatt bújtak meg. Két süni várakozott ott ébredéskor, az egyik fiú, a másik kislány. Az enyémnek piroskockás szoknyája volt és egy sünhöz képest meglepően puha tüskéi. Ez ideálissá tette arra, hogy később könnyedén a hálótársammá válhasson.

Hiszel-e a Mikulásban?

Húsz évvel később egy hirtelen ötlettől vezérelve bekéredzkedtem a régi házba. Épp nem lakta senki, az évek során családok, munkások átmeneti lakhelyeként szolgált. Átjáróház lett, mint ahogy az én életem is. Várta a lakóit, akik számára új otthonná válhat, akiknek ismét meleget áraszthat a kandallójából, akik kacajjal és nyüzsgéssel töltik be a teret. A válás után költöztünk el onnan, hátrahagyva egész gyerekkorom szövevényes misztikumát, amit akkor egy az egyben összecsomagoltam és bezártam a memóriám leghátsó, már-már láthatatlan zugába. Ekkor lettem hirtelen és visszavonhatatlanul felnőtt, soha többé nem hittem Mikulásban, Jézuskában, semmiféle csodában. Az élet rideg lett és kegyetlen, én magamat erősnek és rendíthetetlennek alkottam meg benne, akinek többé semmiféle süni a szívét meg nem érintheti. Csak az időnként megmagyarázhatatlanul fel-felbukkanó torokkaparászó sírás emlékeztetett rá, hogy valaha egyszer számomra is létezett egy mesevilág, Tom és Jerry-s tapétával a gyerekszoba falán, a hold sarlójáról lábat lógató manókkal.

Sosem késő hinni

Ott álltam az üres házban, harmincévesen, a megfakult falak előtt, a radiátor felett mutatóba Jerry baseball sapkás feje és Tom ravasz tekintete, a füle már leszakítva. Mélyről, abból a bizonyos leghátsó zugból szakadt fel a zokogás. Hirtelen ömlött rám az elmúlt két évtized eltemetett siráma, térdre rogyva pont szemben találtam magam a rajzfilmfigurák tekintetével. Újra kisgyerek voltam, láttam a párkányon várakozó piros mikuláscsomagot, benne a kukucskáló sünivel, aki minden puha tüskéjével arra vágyott, hogy boldoggá tegyen egy szőke copfost, s vigyázza az álmait, amíg az csak engedi.

Egészen mélyen, a földig hajoltam tiszteletem és elfogadásom jeléül, ott, az egykor volt gyerekszoba közepén. Lassan, türelemmel figyeltem, ahogy tódulnak az emlékek és a megtagadott kisgyerek óvatosan lépdelve, de egyre nagyobb bizalommal visszafészkeli magát a szívembe, oda, ahová mindig is tartozott. Belső szemeim előtt tisztán láttam, ahogy csendben pislogva foglalja el a helyét, kezében a piroskockás sünivel, aminek a lábáról még lelóg a Mikulás csomag.

Gyógyító rituálék 

Felnőttként a rituálék újraélése, újradefiniálása gyógyító erővel hathat egy-egy gyerekkori emlék átkeretezésére, a belső gyermek sebzettségének enyhítésére. Az ünnepek közeledtével felmerülhetnek ambivalens érzések, akár szorongás korábbi élményekkel kapcsolatosan. Bár a karácsonyt a szeretet ünnepének tartják, elképzelhető, hogy ez nem mindenki számára kötődik pusztán pozitív érzésekhez. Az adventi időszak rituáléinak átélése lehetőséget adhat arra, hogy immár tudatosan, a saját képedre formálhasd az ünnep jelentését. Ilyen lehet egy szeretettel és élménnyel teletűzdelt adventi kalendárium vagy Mikulás csomag elkészítése saját magad számára.

Ünnepi készülődés lélekben

Annak érdekében, hogy a karácsonyi időszakot ne csak túléld, hanem az aktuális lelki kapacitásodhoz mérten valóban meg is tudd élni, érdemes az ünnepi rituálékat a saját képedre formálni és azokat immár az új módon tudatosan megélni, átkeretezve ezzel az emléket. Az advent, a várakozás ideje támogatólag hathat erre és segíthet felfedezni, mi az, ami valóban örömet és melegséget okoz számodra.

  1. Vedd számba, mik azok a szokások az ünnepi készülődés időszakából, amiket szívesen továbbvinnél gyerekkorodból. Gondolj hálával azokra, akiktől ezeket kaptad és akár kimondva, tudatosítsd, hogy saját döntésből éled ezeket tovább.

  2. Gondold át, melyek azok a momentumok, amelyeket szerettél volna átélni, de nem adatott meg, vagy megtörténtek, ám más módon szeretted volna őket. Képzeletben gyűjtsd ezeket össze egy kosárba, kérdezd meg magadtól, készen állsz-e ezek elengedésére, illetve átalakítására. Ha a válasz igen (és lehet ám a válasz NEM is! - ezt is tartsd tiszteletben), szelektáld ki a képzeletbeli kosaradból a már nem kívánt dolgokat.

  3. Találd ki, mivel töltenéd meg szívesen ezt a szeretet-kosarat saját magad! Ezek lehetnek élmények, kreatív tevékenységek, egy kedves gesztus saját magad felé, a kedvenc gyerekkori ételed elmajszolása a kanapén, egy Mikulás csomag saját magad számára, amibe minden szeretetedet becsomagolod - bármi, ami örömet tud okozni és melegséget hozni a szívedbe. Megadhatod magadnak azt, amire szükséged van.

+1 Készítsd magadnak egy különleges adventi kalendáriumot és minden napra ajándékozz magadnak egy-egy szeretetbonbont a fentiekből!

Fedezd fel napról napra, mi okoz örömet és mit is jelent számodra az ünnep!
Ajándékozz magadnak gondoskodás-bonbonokat, feldíszítve a lelkedet szabadon, szeretettel!

Csatlakozz az adventi készülődéshez az Ételtől Lélekig oldalán, ahol 24 ötletet találsz az ünnepi lélekbonbonokhoz!

A bejegyzés trackback címe:

https://eteltollelekig.blog.hu/api/trackback/id/tr1315336714

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.